A 2014-es Székely Vágtát a Dózsa György vezette parasztháború 500 éves évfordulója jegyében igyekeztünk korabeli díszletekkel ellátni.
Az 1514-ben az országos méltóságviselők által használt jelképek feltárására kért fel a szervezőbizottság. A kutatómunka eredményeként bemutatott tizenöt címerből hatot választottunk ki megjelentetésre, továbbá három zászlót, melyek a Székely Vágta hivatalos zászlaján kívül a porondot díszítik.
Az 1514-es ún. parasztháborúban mindkét oldalon a vezér kötődött a székelyekhez. A keresztes hadak vezetője, Dózsa György székely volt, a nemes hagyomány szerint Háromszéken, Dálnokon született, alig néhány kilométerre az Óriáspince-tetőtől, a Székely Vágta helyszínétől. A másik oldalon, a lázadókat leverő sereg parancsnoka, Szapolyai János erdélyi vajda egyben a székelyek ispánja címet is viselte. Az évfordulót kihasználva bemutatjuk az ún. régi székely címert és az abból leképezett Dózsa-korabeli székely zászlót. Ennek mezeje a korabeli hadizászlók mintájára, valamint a régi székely címer mezejével megegyezően vörös. Abban medvefejet, szívet és koronát átszúró, kardot tartó, felhőből lenyúló páncélos kar látszik. A medvefejet hatágú csillag és növekvő holdsarló övezi. A címer betartja az élő heraldika korára jellemző szigorú szabályokat: egyszerű, és színre színt, valamint fémre fémet nem helyez. (A címerszerkesztésben hat mázat használtak, négy színt – vörös, kék, zöld, fekete –, és két fémet – arany és ezüst.) A régi székely címer vörös mezejében a felhőből lenyúló páncélos kar, valamint a kard pengéje ezüst, a kard markolata és keresztvasa, valamint a feltűzött korona, szív és medvefej arany mázú. A zászlóra való átképezéskor az ezüst fehérré változik. A korban szokás volt az ezüstöt fehérrel helyettesíteni akár címerben is, esetünkben is ez történt.
A régi székely címeren kívül más öt jelkép, korabeli méltóságviselő címere került a díszletbe. Magyarország királya Mátyás után 1490-től 1516-ban bekövetkezett haláláig II. Ulászló, a lengyel uralkodói dinasztia, a Jagelló-ház tagja, IV. Kázmér lengyel király fia, aki 1471-től Csehország uralkodója volt.
A király, II. Ulászló címere négyelt pajzs, szívpajzzsal. Az első és negyedik mező az Árpádok vörössel és ezüsttel/fehérrel sávozott címere, a második és harmadik vörös mezőben Csehország jobbra fordult, kettősfarkú, ágaskodó, aranykoronás ezüst/fehér oroszlánja látható. A szívpajzsban vörös mezőben kiterjesztett szárnyú ezüst/fehér sas, a lengyel királyi ház, a Jagellók címere. A pajzson a királyi méltóság jelképe, arany levélkorona nyugszik. A címer látható a segesvári Hegyi templon 1495-ben készült északi kapujába faragva, a gyulafehérvári Szent Mihály székesegyház nyugati csarnokából 1512-ben Lázói János telegdi főesperes, gyulafehérvári kanonok által kialakított kápolna homlokzatán, kőbe faragva, valamint színesben, festve a székelydályai református templom szentélyének mennyezetén és két szárnyas oltár predelláján: a Budapesten, a Magyar Nemzeti Galériában kiállított, 1510-ben készült csíkszentlélekin, valamint szívpajzs nélkül a kolozsvári Bánffy-palotában működő Szépművészeti Múzeum raktárában sínylődő csobotfalvin.
Bakócz Tamás bíboros, esztergomi érsek, az 1513-as pápaválasztás után az új egyházfő keresztes háborút hirdető bullájával érkezett haza, Magyarországra. A királyi tanácsban és országgyűlésben Bakócz szorgalmazására hozott döntések értelmében meghirdették a keresztes háborút, melyet a későbbi helyzet miatt érvénytelenítettek, de akkorra már jókora sereg gyűlt össze a kereszt alá, a parancsnoknak kinevezett Dózsa seregébe. Bakócz címere kék mezőben arany címerkép: kerékből növekvő jobbra fordult szarvas.
Szapolyai János örökös szepesi gróf, az ország leggazdagabb zászlósura 1510-től töltötte be az erdélyi vajdai, egyben a székely ispáni tisztséget. Címere négyelt, az első és negyedik vörös mezőben ágaskodó ezüst egyszarvú, a második és harmadik kék mezőben zöld hármas halomból növekvő ezüst farkas, mögötte hatágú arany csillag, a mező jobb felső sarkában ezüst holdsarló.
Báthori István temesi ispán, az Alsó részek főkapitánya a keresztesek által ostromolt Temesvár védelmezője volt. Címere a Gutkeled nemzetségből származó Bárhori családi címer, vörös mezőben három jobbra mutató ezüst/fehér ék. Ebből alakult ki később az egymást követő stílusirányzatok hatására az ívelt ékeket, majd a farkasfogakat felmutató címer.
Szentgyörgyi Péter gróf, országbíró, volt erdélyi vajda pecsétjén négyelt pajzsot is használt: első és harmadik mezejében hatágú csillag, második és harmadik mezejében kiterjesztett szárnyú sas jelent meg. A díszlettervezéskor ragaszkodtunk a III. Frigyes császár által 1459. június 19-én Bécsben adományozott címer megjelenítéséhez: kék mezőben, a szelés irányában arannyal és vörössel osztott hatágú csillag.
Az alkalmat kihasználjuk a székelység korabeli címerének népszerűsítésére. A korszakból faragott címer maradt fenn a bögözi református, illetve a székelyderzsi unitárius templom szentélyének egy-egy gyámkövén. Festett címert láthatunk a székelydályai református templom szentélyének mennyezetén, valamint a csobotfalvi oltár predelláján. A régi székely címer: vörös mezőben, arany medvefejet, szívet és koronát átszúró, ezüst pengéjű, arany markolatú és keresztvasú kardot tartó, ezüst/fehér felhőből lenyúló páncélos kar. A medvefejet hatágú arany csillag és növekvő ezüst holdsarló övezi.
A címereket egységesen reneszánszkori csücskös talpú tárcsapajzsba helyeztük, olyanba amilyeneket a korszakban a székelydályai református templom szentélyének díszítésekor alkalmaztak. Ott a mennyezetfestményt nyolc címer együttese tarkítja. A II. Ulászló király címerét díszítő korona alakja is megegyezik a Székelydályán láthatóval.
A korabeli magyar hadizászlók mintájára a Székely Vágtán díszletként megjelenő zászlók fecskefarkúak. A Dózsa György vezette lázadó kereszteseket jelképezendő fehér mezőben vörös, ívelt oldalú latin kereszttel ellátott zászló idézi a felkelő sereget.
A lázadókat leverő Szapolyai János erdélyi vajda seregét a Szapolyai-címerből leképezett zászló idézi: az első és negyedik vörös mezőben ágaskodó fehér egyszarvú, a második és harmadik, kék mezőben zöld hármas halomból növekvő fehér farkas, előtte, fölötte fehér holdsarló, mögötte hatágú arany csillag.
A bemutatottakon kívül a Székely Vágta helyszínén egy őrfára nagyméretű székely lobogót vonunk fel az ún. új székely címer elemeivel, az arany nappal és növekvő ezüst holdsarlóval.
dr. Szekeres Attila István heraldikus
