A nyolcadik alkalommal megszervezett Székely Vágta méltó helyet foglal el a lovasrendezvények között, Székelyföld legnagyobb lovas eseményeként a lovas hagyományok ápolását, őrzését vállalta fel. A budapesti Nemzeti Vágta sepsiszentgyörgyi előfutamaként a székely lovasok képviseletét biztosítja a magyar versenyre. A nyolcadik Székely Vágta, hagyományosan, pompás megnyitó keretében nyílt meg, amelyen a huszár hagyományőrzők és az induló lovasok kerülnek reflektorfénybe. A székely lobogó felvonása, a nyitóbeszédek megtartása és a versenyzők eskütétele után, Dr. Nagy József, a kaposvári Somogyi huszárok huszárkapitánya, a Székely Vágta főkapitánya megadta a felhívó szót a Székely Vágta elindítására.
A maksai Óriáspince-tetőre idén is felvonták a hatalmas székely zászlót, amely jelzi: a székelyek itt élnek, itt ünneplik legnagyobb lovasünnepüket, a Székely Vágtát. A zászlóvivők ebben az évben a XV. Mátyás Huszárezred Hagyományőrző csapata voltak, Szovátáról. Egy újabb ünnepélyes pillanat keretében, Berde Lóránd Kézdivásárhely képviselője és a tavalyi Székely Vágta győztese, átadta a vágta főkapitányának az 1845-ös mintázatú lovastiszti vándorszablyát, amelyet legelőször 2014-ben ajánlott fel készítője, Szabó István, a Székely Vágta győztesének. A vándorszablya a vágta ideje alatt Nagy József vágtafőkapitánynál kerül megőrzésre, majd a döntő után a nyerteshez kerül egy évig.
„Székelyföld őrzésében mindenkinek ki kell venni a részét” – indított Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke, majd hozzátette: „közel 100 éve elvitatják a történelmi tényt, hogy Székelyföld létezik. Pedig ez a rendezvény is ezt erősíti, és azt, hogy a lónak továbbra is hűséges társai vagyunk”. Borboly szerint oda kell figyelnünk a lovas sportokra és lovas hagyományainkra, együtt kell működni ebben a kérdésben is, mert csak így lehet erőt felmutatni. „Mondjuk ki, hogy huszárainkra szükség van, mert nélkülük szegényebbek lennének ünnepeink. Mondjuk azt is ki, hogy a magyar ember az lovas ember, én erre emelem a kalapomat” – fejezte be beszédét az elnök.
Grüman Róbert-Csongor, Kovászna Megye Tanácsának alelnöke annak adott hangot, hogy Háromszék és a lovas rendezvények szorosan kapcsolódnak egymáshoz, csakúgy mint a székely ember és a ló. „Székelyföldi lovas közösség vagyunk. Az a célunk, hogy az ország és a szakma nemzetközi figyelmét idevonzzuk, hogy Háromszék legyen a lovas rendezvények erdélyi központja, hiszen az országos és nemzetközi fogathajtó versenyek mellett, itt van a látványában és Erdély tekintetében a legnagyobb lovasesemény, a Székely Vágta is”. Az alelnök úgy véli, a Nemzeti Vágta partnerségével egy Kárpát-medencei lovas család tagjai lettünk, ezáltal ma mindenki a Székely Vágtára figyel. „Jó érzés, hogy együtt dobban a szívünk, mert egy a múltunk és közös a jövőnk!” – summázott.
A Székely Vágta megnyitója a Vágtafőkapitány beszédével folytatódott. Dr. Nagy József, a kaposvári Somogyi huszárok huszárkapitánya, a Székely Vágta főkapitánya azt mondta: a Székely Vágta fennállásának nyolcadik évében is bizonyítja a mondást, miszerint a székely nép is lóra termett. „Bizonyítja azzal, hogy egyre több lovas van, aki megmérettetné magát és lovát a Székely Vágtán, idén pedig már a kishuszárok is felveszik a kesztyűt. A Kishuszár Vágta, csakúgy mint a Nemzeti Vágtának, a Székely Vágtának is rendkívül fontos, hiszen itt neveljük ki az utánpótlást, akik évek múltán is futhatják a köröket a Nemzeti, illetve Székely Vágtán” – fogalmazott, majd a „Nyeregbe, székelyek! Induljon a Székely Vágta” felhívással elindította a 2018-as futamokat.
