Aki megszelídítette Amatát

A felsőlemhényi Zsigmond János neve szeptember közepétől széles körben ismertté vált azáltal, hogy székelyföldi lovasként első ízben jutott a Budapesten megszervezett Nemzeti Vágta döntőjébe, majd az előkelő negyedik helyen ért célba.

Zsigmond Jánost felsőlemhényi otthonában, Lukács István volt alpolgármester társaságában kerestük fel. Az új kedvencét, Timpex Amatát gondozó remek lovast arra kértük, meséljen arról a világról, amelybe már gyerekkorában belecsöppent.

A nagyapja „fertőzte” meg

Az 1985. június 5-én született zsokét nagyapja fertőzte meg eme sportág szeretetével, aki. a termelőszövetkezetben dolgozott fuvarosként, így az unoka gyakorlatilag lovak között nőtt fel. „Amióta élek, nem telt el úgy nap, hogy ne legyen ló a közelben” – mesél a kezdetekről János, hisz gyerekként igavonók hátán ízlelgette a lovaglást, amely mára meghatározóvá vált életében.

Versenyezni a húsvéti szokáskörhöz tartozó almási lófuttatáson nyílt alkalma. Kilencévesen vett részt az első ilyen megméretésen, és akkori első esése nem vette el kedvét a folytatástól. Tízévesen már harmadik lett a két falu közös versenyén, később pedig több alkalommal megszerezte a győztesnek járó csengettyűt.

A 2011-ben útjára indított Székely Vágtán első évben nem tudott részt venni, mert Svédországban dolgozott. Következő évben benevezett Holló nevű igavonó lovával, az elődöntőben első helyen végezett, de a középdöntő második helye nem volt elegendő a továbbjutáshoz. Tavaly szintén Hollóval vett részt az Óriáspince-tetőn megszervezett vágtán, viszont a munkához szokott paripa már az elődöntőben alulmaradt „profi” társaival szemben.

Amata betáncolt az életébe

János rájött: amennyiben komoly eredményt szeretne elérni, versenylóra van szüksége. Az Amata nevű magyar sportlovat a nyíregyházi Timpex lovardától szerezte be. A tízéves kanca nehéz természetű, tüzes, makrancos állat hírében állt, korábban tolószékbe küldött egy zsokét – meséli János. Bár a latin eredetű női név jelentése folytán kedves és szeretett személyt fed, a lovarda tulajdonosa baljós jövőképet rajzolt a székely fiatalembernek, azt jósolta, a ló hátára ülve nem éri meg a születésnapját.

Az interjú készítése közben békésen legelésző lovat látva megbizonyosodtunk arról, hogy a fiatalember betörte a paripát: bár jó pár kötőféket elszakított, és párszor a földdel is „megkínálta” új gazdáját, most kezes bárányként viselkedik, és csak verseny közben kezd pezsegni a vére. A ló vásárlását egyébként János barátja, Bódi Albert javasolta, a szükséges anyagiakhoz Pál Lajos lemhényi lakos is hozzájárult. Amata három-négyéves korában ugróló volt, majd a Nemzeti Vágtára készítették fel. A rangos megmérettetésen tavaly vett részt először, másodszor már János ült a nyergében.

Egy hónap Budapesten

Hősünk már egy hónappal a nagy esmény előtt kiutazott a magyar fővárosba, ahol a verseny kezdetéig folyamatosan edzett. A vágta hangulata végig feszült volt, a székelyföldi lovasnak kemény ellenfelekkel kellett szembenéznie. Már az elődöntő kemény diónak bizonyult, hiszen Amatának a csoportban a 2012-es vágta győztesével, a hatvani Cordobával kellett a tudását összemérnie. A jó startnak köszönhetően elsőként ért be a hatos pályáról, a középdöntőben az ötödik pályáról indult. Itt Szentkirály és Szigetvár versenyzői is kemény ellenfélnek bizonyultak, de az utolsó 150 méteren Amata lehagyta vetélytársait, melyek ereiben 75%-ban angol telivér vére csordogált (színtiszta angol telivéreket ugyanis sem a Székely, sem a Nemzeti Vágtán nem engednek nevezni).

Húszméteres hátrányból

Jánosnak a döntőben Tahitótfalu, Baja, Hernádnémeti és Szentlőrinc zsokéival kellett versenyeznie. A pályabíró a startnál hibát észlelt, és húsz méter büntetővel sújtotta a székely lovast, ami egy ilyen kemény mezőnyben szinte behozhatatlan hátrányt jelent. A kitartásnak és az ügyességnek köszönhetően Amata és lovasa 79,324 másodperccel kiérdemelte a negyedik helyezést, megelőzve a 79,9 másodperc alatt célba érő szentlőrinci versenyzőt. Az első helyen végző Tahitótfalu 75,391, a második Baja 75,532, míg a bronzérmes Hernádnémeti lovasa 75,953 másodperc alatt ért célba.

A vágtára 72 ló és lovas nevezett be, így Zsigmond János teljesítménye rendkívül jónak mondható. A lemhényi zsoké edzéseit Gajdó Zsolt irányította, előzőleg Amata nála volt bértartásban. János lapunkon keresztül is köszönetét fejezi ki mindazoknak, akik a vágtára elkísérték: az önkormányzat képviselőinek, a Székely Virtus Hagyományőrző Egyesület tagjainak (János tagja a lovas hagyományokat ápoló civil szervezetnek) és az egyhónapos budapesti kiszállását támogató Lemhényi Szarvasmarhatartó Gazdák Egyesületének.

Újra vágtázna


A zsoké jövőben ismét részt venne a Székely Vágtán, és kipróbálná magát Budapesten is, mert úgy érzi, a tapasztaltak birtokában nagyobb eséllyel vághatna neki a nem mindennapi erőpróbának. Jövőben is Amatával próbálkozna: amennyiben a paripa egészséges, még két-három évig lehet vele versenyezni.


Forrás: Székely Hírmondó
 





<< vissza
© - Székely Vágta, a Budapesti Nemzeti Vágta sepsiszentgyörgyi előfutama